A LEGYESBÉNYEI FEKETE MADONNA
Megtekinthető: Legyesbénye, Rákóczi u. 75. Kastély
A községünkben található Madonna az egyik legszebb barokk ábrázolás Közép-Európában. Vászon alapon, olajjal festett kép, késő barokk aranyozott keretben. Ezen kívül egy nagyobb, XVI. Lajos stílusú késő barokk díszes keretet kapott a közelmúltban.
A Csodatévő Madonna megvéd minket és a kereszténységet az idegen és a harcos ideológiáktól, betegségektől. Többször megvédte a települést a kihalástól, például az 1831-es járvány idején.
2015. június 14-én már zarándokok is érkeztek a kiállított madonna képhez.
Ezt minden évben szeretnénk megismételni és Legyesbényét Fekete Madonna zarándoklat helyszínné tenni!
A kereszténység korai elterjedése során alakult ki a Fekete Madonnák kultusza, melyeket napjainkban is tisztelet övez. A megművelésre váró földet jelképezi, más megközelítésben a megművelésre váró otthont.
Énekek Énekében:
„Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai...”
„Ne nézzetek engem, mert a nap színtelenített meg engem: az fiai harcoltak ellenem”
Csodatévő Madonnának is tartják és egyértelműen jelen van a Szűzanya hatalmas világossága, önmagából és önnön szeretetéből és jóságából sugárzó Isteni fényessége. Ez a fényesség az égből jött, de a mélyből született újjá.
Imádság a Fekete Madonnához
Szent Anya, kegyelemmel, jósággal és könyörülettel teljes. Neked ajánlom minden gondolatomat, szavamat és tettemet, lelkemet és testemet. Alázattal könyörgöm áldásodért és imáidért, hogy üdvözüljek. Teljesen feléd fordulok ma, testemmel, lelkemmel, örömben és szenvedésben, hogy elnyerhessem magamnak és testvéreimnek áldásodat itt a földön, és az örök életet a mennyben.
A Fekete Madonna története
Az európai vallástörténet és a szintén ehhez a kontinenshez kapcsolódó okkult tradició úgy tudja, hogy egykor a templomok földalatti termeiben vagy barlangok mélyén helyezték el az Isis-szobrokat. A rejtélyes személyiségű, nagy tudású Fulcanelli azt állítja, hogy belőlük alakult ki a kereszténység elterjedése során Galliában a Fekete Madonnák kultusza, melyeket a szakrális tradiciókhoz ragaszkodók nagy része napjainkban is különleges tisztelettel övez. Ez a kijelentés csak féligazság, még ha szimbolikájuk történetesen azonos is. Fulcanelli minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy a Fekete Madonnák kultusza nemcsak az egykori Gallia vidékén virágzott, hanem Dél-Franciaországban, Magyarországon és Itália egyes részein is.
A Fekete Madonna földi otthonának a kora középkori szakrális mitológia a “Fényes Erdőt”, ahogy a magyar népmese mondja a “kerek erdőt” tartja.
A Fekete Madonna tehát az élő természetben él, ott lelhető fel. Otthona a mítikus, romlatlan erdőben van. A pálosok visszahúzódtak hát a Fekete Madonna világába, a Pilis erdejébe, oda, ahol azok a talányos romok vannak, amiket még Attila is látott annak idején. Mielőtt azonban definiálnánk azt, hogy mit is jelent a magyar szakrális folklór számára ez a bizonyos erdő, ahol a Fekete Madonna birodalma leledzik, meg kell vizsgálnunk, hogy ennek a középkori pálos Fekete Madonnának milyen kapcsolódása van magával a Magyarok Nagyasszonyával, Boldogasszonyanyánkkal. Ezzel is közelebb kerülve ahhoz az ősi pálos misztikához, ami érhetetlen volt nyugatról nézve, de annál népszerűbb a néphagyományhoz közel állók számára. A magyar néphagyomány Boldogasszonya allegorikusan maga az élő magyar Föld, ami össze van kapcsolódva az égi magyar földdel, és amiből folyamatosan megszületik a magyar élet. Ami nem mást feltételez, mint egy “növényi” szemléletű, női princípiumot elsődlegesen elfogadó világképet. A Fekete Madonna azért fekete itt, mert maga legbelső fényvilágát ruhaként betakaró, emberi szemmel is látható “világi teste” is fekete, mivel a föld is fekete. “Fekete a Föld…Teremtő nyála és embereket teremtő hamuja ez a fekete föld... A Nagyasszony ruhája ez, mi szüli újra s újra a teremtő életet.”
Ez a fekete szín – amit az öreg parasztasszonyok fekete ruhája mutat – beszív minden fényt maga körül, tárolja, és “minden rosszat semlegesít”. Innen a mondás, hogy az öregeket a Boldogasszony fekete ruhája élteti.
A hittérítés előtti, magyar Boldogasszony és a kereszténnyé lett Magyarország Szűz Máriája a magyar néplélek által töretlenül ugyanazon szakralitást takarja. Egy-két újonnan felvett attitűd lehántása után ott áll előttünk az a “fekete” Nagyboldogasszony kép, amihez oly régen a pálosok, mint istenasszonyukhoz ragaszkodtak.
Látogasson el Ön is a Fekete Madonna zarándokhelyre!